JÓ TUDNI

Fák kivágásának és csonkolásának szabályai

 A fák kivágásának szigorú szabályai vannak, melyet minden érintettnek be kellene tartaniuk!E tevékenységet a fák védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint helyi szinten önkormányzati rendeletek szabályozzák. Íme pár támpont.

A közterületen található fás növény minden esetben az önkormányzat tulajdonát képezi függetlenül attól, hogy azt ki ültette. Ilyen esetben a helyi település jegyzőjéhez kell fordulni, és egy formanyomtatványon vagy digitális úton kérni kell a fa kivágásának engedélyezését. Nagyon fontos, hogy kérésünket alaposan meg kell indokolni.

A megyei jogú városokban, és a nagyobb lélekszámú településeken nemcsak közterületen, hanem belterületen is fakivágási engedélyt kell kérni. A 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű díszfa és a 20centiméternél nagyobb törzsátmérőjű gyümölcsfa kivágása már engedélyköteles. 

Facsonkolás, alakító metszés 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedi fán csak életveszély elhárítása érdekében történhet, szakember jelenlétében. 

Fák ültetésének szabályai

Fa és cserje belterületi telkeken többnyire a következő előírások betartásával telepíthető:

• kiskoronájú fa telekhatártól, épülettől minimum 2 méterre

• közép- és nagykoronájú fa telekhatártól-, épülettől minimum 3,5 méterre

• cserje és örökzöld telekhatártól, épülettől minimum 1 méterre 

Utcai fasor a következő előírások betartásával telepíthető:

   - kiskoronás fa telekhatártól,épülettől minimum 2,0 méterre,ajtó,ablak elé minimum 2,5 méterre,kapubehajtótól minimum 0,8 méterre,törzsmagasság minimum 2,2 méter,

   - középkoronájú fa telekhatártól, épülettől minimum 2,5 méterre, ajtó, ablak elé minimum 3 méterre, kapubehajtótól minimum 1 méterre,törzsmagasság minimum 2,2 méter,

  - nagykoronájú fa telekhatártól és épülettől minimum 3 méterre, ajtó-, ablak elé minimum 3,5 méterre, kapubehajtótól minimum 1,5 méterre, törzsmagasság minimum 2,2 méter, fasorban egységes törzsmagassággal,

21/1970. évi kormányrendelet kimondja, hogy a fakivágási szándékot elõzetesen be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzõjéhez vagy a közút kezelõjéhez.

122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről

A biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik.

Ha az ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az áramszolgáltató a közcélú villamosmű működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (2001. évi CX. törvény 72.§.) a veszélyt saját költségén el kell, hogy hárítsa, amely munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles.

Kivonat: A biztonsági övezetekkel foglalkozó rész

A biztonsági övezet terjedelme

7. § (1) Föld feletti vezeték - ideértve a tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is -
biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban
levő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra levő függőleges
síkokig terjed:
a) nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték esetén:
500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint fölött 40 méter,
300-500 kV névleges feszültségszint között 28 méter,
200-300 kV névleges feszültségszint között l8 méter,
100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter,
1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott
biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter;
b) nagyfeszültségű föld feletti burkolt vezeték esetén legfeljebb 25 kV legnagyobb feszültségig 2,5 méter,
illetőleg 1,25 méter a vezeték azon szakaszán, amely a szabvány belterületre és legalább fokozott biztonságra
vonatkozó előírásainak megtartásával létesült;
c) 1000 V alatti kisfeszültségű föld feletti csupaszvezeték esetén 1 m.

Korlátozások a biztonsági övezetben

14.§ (2.j) csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában
fa vagy növényzet esetében
500 kV névleges feszültség felett 6 méternél,
300-500 kV névleges feszültség között 5 méternél,
200-300 kV névleges feszültség között 4 méternél,
100-200 kV névleges feszültség között 3 méternél,
1-35 kV névleges feszültség között 2 méternél,
kisfeszültségnél 1,25 m-nél
jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt.
Gyümölcsfa az 500 kV névleges feszültségnél nagyobb feszültségű
vezetéket 9,5 m-nél jobban nem közelíti meg.